„Feltörő szenvedélyek vihara” – A Miskolci Balett már készül a Szentivánéji álom bemutatójára!
Április 27-én érkezik a Miskolci Balett legújabb előadása. A Szentivánéji álom William Shakespeare színműve nyomán Barta Dóra rendezésében kerül a Játékszín színpadára.
Az április 24-27. között megrendezésre kerülő Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál utolsó napján láthatja a közönség a Miskolci Balett legújabb előadását, melyet ezúttal a Kecskemét City Balett vezetője, Barta Dóra koreografált. Az egyik próbára én is belestem, hiszen mindig is érdekelt, hogyan mesélnek el egy klasszikus művet szavak nélkül, csupán táncmozdulatok révén.
Amikor közeledtem a balett teremhez, már hallottam a lüktető, kissé elektronikus ritmust. Gyors mozgásra, hatalmas kézmozdulatokra, grand jeték-re és más elképesztő ugrásokra számítottam, ám amikor beléptem, a táncosok egy „kupacban” álltak a terem közepén, és apró fej-és nyakmozdulatokat végeztek. Érdekes elgondolás, de mivel a Miskolci Balett előadásaitól már megszoktuk a kortárs elemekkel vegyített modern táncot, ezért nem furcsálltam ezt a kombinációt.
A koreográfust arról kérdeztem, milyen arányban lesznek a stílusok, mire helyezi a hangsúlyt a mozdulatokban:
– Úgy vélem talán jobb, ha inkább nem ez a megközelítés fókusza a darab kapcsán, nem húzunk köré határvonalat, stílusjelzőkkel. A kortárs számomra jelen idejű gondolkodást, aktuális reflexiók kibontását jelenti egy műben, míg mondjuk úgy, hogy a klasszikusnak vélt tartalmak gondolkodásomban inkább örökérvényű jelenségeket rögzítenek. A tánc mint műfaj az érzéki, érzeti tartalmak kibontására hivatott leginkább. A szerelem Shakespeare-nél az ember teljes lényét betölti, gyorsan támad, akár egy pillanat is végzetes erejűvé válhat. A Szentivánéji álom inkább a feltörő szenvedélyek vihara. Elnyomott energiák felszabadítása, lappangóan monoton helyzetből érkező váratlan, olykor szélsőséges átváltozás – részletezi Barta Dóra.
18 évet töltöttem tánccal, mégis most is minden alkalommal elvarázsol, mennyire fontos a legapróbb mozdulatokat is tökéletesíteni, még ha külső szemmel az csupán „csak” egy sarokmozdításnak vagy fejbiccentésnek tűnik (nem az). A lassú mozgás, valamint a hirtelen tempóváltás volt jellemző annál a résznél, amit a próbán láttam, Barta Dóra pedig folyamatosan instruálta a táncosokat: „A karakter kibontásánál elsősorban a befelé forduló koncentrációt keressétek, arra figyeljetek, a megjelenített szereplőt ne eljátsszátok, hanem érezzétek meg!”
Mindig is érdekelt, hogyan lehet egy szöveggel leírt történetet mozdulatokkal és tánccal kifejezni. Barta Dóra erre a kérdésemre is választ tudott adni:
– Amennyiben egy táncszínházi előadás csak és kizárólag a történetmesélést tűzi ki célul, akkor csupán a gesztusok szintjén és a jelenetek során megoldódik a történetvezetés maga. De akkor, véleményem szerint kicsit háttérbe helyeződik a koreográfia maga. A mozdulatok egymásba fűződésének intenzitása, mint egyfajta műfaji kulcs, teret kell, hogy szerezzen magának, eközben az előadás alatt új kommunikációs csatornát teremtve a testbeszédhez kerülünk közelebb, elengedtetve a ragaszkodást az ismert próza elmutogatásánál. A Szentivánéji álom egyszerre reális és valószínűtlen. Úgy is mondhatnám, a határvonalon lévő pillanat a legfeszültebb pontja. Ki merre billen, majd képes-e az előző egyensúlyt fenntartani, visszanyerni. Okolhatunk-e valakit a kibillentésért? Talán Puck-ot? És akkor felvetődik a jogos kérdés, Puck hol van... Kívül vagy belül? – fejti ki.
A próbáról Hajdufi Péter készített néhány felvételt, így ti is beleshettek a készülő produkcióba:
A próba végéhez közeledve a koreográfia egy másik részét próbálták egy kellemes, lágy zenére. A mozdulatok viszont itt már dinamikusak, gyorsabbak és nagyobbak voltak, és eszméletlenül jól mutat ez a kontraszt a fentebb említett tempós zene-apró mozdulatok kombinációjával egybevetve. Annyi biztos, hogy izgalmas Szentivánéji álom előadást láthatunk majd április 27-én. A Horizont fesztivál során pedig az előadás nyílt próbáján is részt vehetnek az érdeklődők április 26-án 15 órától a Játékszínben.