„Játékos, kreatív társulat, jól tudnak rezonálni” – készül a Szerelmes Shakespeare!

Március 27-én mutatjuk be Szabó Máté rendezésében a Szerelmes Shakespeare című komédiát, melyet Marc Norman és Tom Stoppard forgatókönyve alapján Lee Hall alkalmazott színpadra. Egy hónappal a bemutató előtt meglestem, hol tartanak a próbafolyamatban:

Egy hónap látszólag soknak tűnik, de a színházban valahogyan másként telik az idő, és amikor azt mondom, másként, úgy értem: gyorsabban. Egy előadás színpadra állítása elejétől a végéig hozzávetőleg egy-másfél hónap összesen, de sokszor olyan, mintha csak egy hét lenne. Eszméletlen tempóban dolgoznak a művészek, ami az évi 17 bemutató mellett nem meglepő. Teszik ezt a lehető legnagyobb alázattal és szorgalommal, kreativitással és humorral – ezt már a Szerelmes Shakespeare mostani próbáján is tapasztaltam.

A történet szerint Will Shakespeare, a tehetséges ifjú író anyagi gondokkal küzd. Új színdarabot kell írnia, hogy hitelezőit kifizethesse. Az ihlet azonban nem jön, pedig nagyon gyorsan szükség lenne egy borzongató, vicces, romantikus, véres, fordulatos, kardozós darabra, amiben lehetőleg kutyák is szerepelnek, hogy a pénztár biztosan megteljen. A véletlen folytán Will találkozik a gazdag és előkelő Viola de Lesseps-szel, akibe első pillantásra beleszeret, és máris írni kezdi az új komédiát. De ahogyan kettejük románca egyre sötétebb színekbe fordul, úgy változik át a kardos-kutyás darab a világirodalom legszebb szerelmi tragédiájává, a Rómeó és Júliává.

Nos, kardozás volt bőven ez alkalommal, csattogott a fém (és néha a fa meg a műanyag), karok repkedtek (persze csak a mozdulatokat kifejezvén, a próba során senki sem sérült meg...maximum a hasakban lesz némi izomláz a sok nevetéstől). A kardok természetesen csak kellékek, azonban óvatosan kell bánni velük; Szabó Máténak néha figyelmeztetni is kell a színészeket, akik nagyon beleélik magukat a vívásba. Ez valahogy így hangzott: „Ezt majd még megkoreografáljuk, de egyelőre csak csináljatok úgy, mint a jó óvodások...csak érintsétek össze a kardotokat, mint Darth Vader és Obi-Wan Kenobi.”

Egy próba során talán nincs is rosszabb dolog, mint amikor megzavarják vagy félbeszakítják a jelenetet; mivel a Szerelmes Shakespeare amolyan „színdarab a színdarabban” szituációt is megjelenít, ezt tökéletesen láthatjuk is: Somhegyi György karaktere éppen a legdrámaibb pillanatnál ront be a jelenet közepébe, melyre Farkas Sándor (karakterét tolmácsolva) meg is jegyzi: „pont elkezdenék meghalni...”

Bodoky Márk és Osváth Tibor ekkor még a hátrébb lévő erkélyen állnak, azonban Farkas Sándor (nem)elhalálozását követően elkezdődik egy kisebb (nagyobb) csetepaté, melyben a fenti két művész is részt vesz. A rendező kiadja az instrukciókat, elmondja az elképzeléseit: „itt most egy egészen zűrzavaros akciójelenetbe csapunk át, mindenki verekedjen valakivel, ott fent az egri asszonyok is dobáljanak...” – és nem nehéz látni az összefüggést a fent álldogáló két művész (akik Will Shakespeare darabjában nőt alakítanak) és az egykor oly hősiesen küzdő egri nők között, akik elszántan védték Eger várát (szurok azonban itt nem került elő).

Szabó Máté arról mesélt, hogyan ülteti át az Oscar-díjas filmet a miskolci színpadra, és hogy miért is olyan jó művészeinkkel dolgozni:

Rengeteg nevetéssel, de persze komoly munkával teli próbafolyamatnak néznek elébe művészeink. Annyit elárulok, hogy a málnaszörp szó hallatán garantáltan nevetni fognak, az sem utolsó, ahogyan Rózsa Krisztián bravúrosan „átjátssza magát a másik székre,” és ha a színészek a rendező poénját komolyan veszik („akkor most az egészet angolul!”), akkor bizony eredeti nyelven is hallhatjuk Will Shakespeare történetét. A videóban említett zenére pedig érdemes figyelni, hiszen zenei vénával megáldott rendezőnk, Rusznyák Gábor felel a muzsikáért.