Rejtélyek a Kelléktárban, erkély-jelenet a nagyszínpadon, verses színházműsor – így telt nálunk a Színházi világnap!

Március 27-én ünneplik a Színházi világnapot, teátrumunk pedig minden évben izgalmas programot hirdet a közönség számára. Idén sem volt ez másképp, az érdeklődők amellett, hogy megismerkedhettek színházunk legendás történetével, egyik előadásunk színpadi díszletében is körülnézhettek, végül a Kelléktár rejtett zugait is felkutathatták a legkülönfélébb tárgyakat keresve.

Színművészeink, Seres Ildikó, Szirbik Bernadett és Fandl Ferenc vezényletével három csoport „garázdálkodhatott” a színfalak mögött ezen a napon. A közel kétszáz éves miskolci színház építésének minden érdekes részletét megtudhatták, ráadásul próbára is tettük vendégeinket: kíváncsiak voltunk, felismerik-e a színház épületének részeit a korábbi időkből.

Rendezvényeink történetében először a Kelléktár is megnyílt a látogatók előtt. A tárvezető, Kriston Szabolcs a legizgalmasabb tárgyakat mutatta meg az érdeklődőknek. Volt ott törhetetlen üveg, de olyan is, amit pont törésre terveztek, anélkül, hogy sebet ejtene. Láttunk pattogatott kukoricás dobozt, amiből sosem esnek ki a szemek, de régi koponya, zöldségek, fegyverek és Csipkerózsika nagy ellensége, egy rokka is megbújt a kelléktárban.

Kriston Szabolcs azt mondta, abban rejlik a kihívás, hogy milyen gyorsan tud reagálni egy rendező kérésére. – Ha például szükség van egy párbajtőrre, de nekünk csak modern darabok állnak a rendelkezésünkre, akkor tudom kell, hogyan lehet azt mégis régibbé, korhűvé tenni – meséli a kelléktárvezető. A Cyrano előadásnál történt meg ez a kérés, ugyanis párbajtőrökre volt szükség, amelyeket a Diósgyőri Vívó Egyesület biztosított a színháznak, a markolatuk viszont túl modern volt, ezért azokat helyettesíteni kellett. – Egy másik előadáshoz fehér esernyőket használtunk, amiknek nagyon könnyen tört a nyele. Na, hát pont annyi ment tönkre, amennyi a mostani előadáshoz kellett, így ezeket kicseréltük, és most a tőrökön van az esernyő nyele, az esernyőkön pedig a tőrök markolata – avat be Kriston Szabolcs.

Ezután maga az előadás díszlete következett – testközelből, hiszen ez alkalommal a közönség fel is mehetett a színpadra, ahol Bodoky Márk és Lajos András fogadta őket. Mindketten szerepelnek a Cyrano előadásban, így a legapróbb kulisszatitkokba is beavatták az érdeklődőket. A színpadi felügyelő, Szobonya Ferdinánd pedig szinte a teljes díszletet meg tudta mutatni a jelenetek közötti váltásokkal, színpadi forgással együtt. A vállalkozó kedvűek még az erkélyre is felmászhattak, a legbátrabbak mellé pedig Bodoky Márk is felkapaszkodott.

Valószínűleg erre minden alkalommal rá fogok csodálkozni, nem számít, mennyi ideje dolgozom a színházban. Azok a hatalmas díszletelemek villámgyorsan tűnnek el és helyükre jön egy másik; a színpad forgása közben is pillanatok alatt tudnak beépíteni egy-egy elemet a díszletezők... elképesztő.

Lajos Andrást úgy tűnik megihlették a Cyrano rímekbe szedett sorai, hiszen áprilisi színházműsorunkat versbe foglalta, amit a különleges színházbejárás végén el is szavalt a vendégeknek: