Utolsó előtti simítások – Hegedűs a háztetőn a Miskolci Nemzeti Színházban!

November 29-én mutatjuk be a Sólem Aléchem művei alapján írt világhírű musicalt a Nagyszínházban Béres Attila rendezésében. Folyamatos a készülődés, énekpróba, táncpróba, díszletfestés, pontosítás – alig egy hét múlva premier!

„Kérdezhetnék: miért ragaszkodunk ehhez a helyhez, ha ilyen veszélyes? Mert Anatevka a mi otthonunk. És hogyan tartjuk az egyensúlyt? Mi a titka? Egy szóval megmondhatom. A hagyomány.”

Anatevka eldugott kis falu Ukrajnában. Együtt élnek itt zsidók és keresztények, viszonylag békében, évszázadok óta. Tevje (Görög László), a tejesember, becsületes szegénységben neveli öt lányát, hogyha eljött az idő, a hagyománynak megfelelően férjhez adja őket. A lányok azonban fellázadnak az ősi szokások ellen, és maguk választanak vőlegényt, megbotránkoztatva szüleiket és a közösséget. Ráadásul nem elég, hogy a modern eszmék betörnek a faluba, egy cári rendelet kilakoltatja a zsidókat házaikból: menniük kell, mindannyiuknak, mindent hátrahagyva, ami addig a hazát jelentette számukra. A Sólem Aléchem művei alapján írt világhírű musical bölcs derűvel mesél a szívekben megőrzött otthonról, a hagyomány éltető és gúzsba kötő erejéről, közös középkelet- európai történelmünkről.

Musical: próza, zene, tánc. A műfaj, amiben minden összpontosul, ahol mindenre figyelni kell, ahol az utolsó milliméter is számít - ennek az előadásnak a díszleténél meg pláne. A teátrum közönsége már megszokhatta, hogy tervezőink és rendezőink nem adnak alább, mindig látványos és monumentális díszletekkel rukkolnak elő (gondoljatok csak A cirkuszhercegnő operett vagy a Casablanca táncjáték díszletére). A Hegedűs a háztetőn esetében sincs ez másképp: természetesen látható lesz majd a falu, házak, háztetők... na, de nem úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. Nem árulhatok el sokat, de az egyik próbán fél füllel elcsíptem, hogy „egészen 18 méterig tekinthetünk fel a magasba.”

A gigantikus díszlet, a sok kellék és a jelenetek közötti változás, színpadi forgás miatt valóban fontos, hogy minden apró mozzanatra figyeljenek. Ezért hangozhatott el a következő mulatságos mondat az egyik próba során: „ti is fontosak vagytok, de a változás fontosabb.” Ez esetben nem valami metaforára kellett gondolni, tényleg az volt az elsődleges, hogy a díszletelemek a helyükre kerüljenek, majd utána „jöhetnek képbe” a színészek. (Azonban egy pillanatra se gondoljuk, hogy háttérbe szorulnának művészeink, egy ilyen hatalmas díszletnél viszont elsődleges szempont a biztonság; dobogószerkezetek, emelkedők nehezítik a művészek dolgát, „használatukhoz” szinte kész koreográfia szükséges, melyhez Kozma Attila, a Miskolci Balett művészeti vezetője ad segítséget, aki az előadás koreográfusa is.)

Egy másik jelenetben egy „kibővített Utolsó vacsora” kép jelenik meg a színpadon; a hosszú, végtelenségbe nyúló asztal legalábbis ezt a benyomást keltette számomra. Szinte az előadás összes szereplője az asztal köré gyűlik ebben a jelenetben, mindezt pedig nagyon gyorsan kell véghez vinniük, ezért rendezői utasításra – „akár az asztal alatt is mászhattok, csak érjetek oda, úgyis sötét lesz, nem fogják látni, milyen úton kerültök oda!” – a szereplők seperc alatt elfoglalják helyüket az asztalnál.

A Miskolci Nemzeti Színházban november 29-től láthatják a Hegedűs a háztetőn musicalt - higgyék el, nem érdemes kihagyni!

A HEGEDŰS A HÁZTETŐN bemutatását a Music Theatre International (Europe) Ltd. www.mtishows.eu és a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség www.theatrum-mundi.hu között létrejött megállapodás tette lehetővé.