„Elültetem a bolhát a fülükbe” – Így telt a Cyrano egyik rendelkezőpróbája

Március 22-én mutatjuk be a Cyrano című színművet Keszég László rendezésében. A próbafolyamat elejébe lestem be, és nem kevés élménnyel jöttem ki onnan.

Az Ünnep című előadásunk rendelkezőpróbáján már jártam, most pedig eljött az idő, hogy a Cyrano próbájára is beüljek. A rendezőtől megtudtam, hogy a legalapvetőbb irányokat szeretné ezen rendelkezőpróbák alkalmával megmutatni a színészeknek. Emellett pedig „bolhát ültet a fülükbe és felhívja a figyelmet a karakterük érdekességére.”

A jelenlegi próbán egy pékségben játszódó jelenetet láthattam, ahol nagyon sok minden történik. Na, és ez a nagyon sok minden egészen sok apró részletet kíván meg: mikor töröljék le az asztalt, hol álljon Ragueneau, Lajos András karaktere, aki éppen a szakácsnőket dorgálja, mert nem lettek olyanok a kiscipók, amilyeneknek ő elképzelte azokat, hol legyen a „torta-találkozás” (Ragueneau megállít két cukrászhölgyet, hogy még egy képtelen instrukciót osszon ki a torta díszítésére vonatkozóan).

Közben a háttérben is sürögnek a szakácsok, készül a csirke („de nem olyan... az csak egy comb, a Játékszín méreteire tervezve, nekünk nagyobb kell” – szól közbe a rendező), forognak a nyársak („annál nagyobb kellene”), előhozzák a lant alakú péksüteményt („sütnünk kell egy lant alakú kenyeret”). És ez mind külön-külön instrukciót igényel a rendezőtől, pedig összességében ez a kis részlet nem több fél percnél, ha a párbeszédeket is belevesszük. Megjegyzés: a próbafolyamat végefelé mindenképpen vissza kell mennem megnézni, hogyan is állt össze ez a jelenet.

– Sok színházi jelenetben ez a bizonyos sürgés-forgás nézőként rettentő izgalmas, bár először „káosznak” is tűnhet, de ezeket a kaotikus jeleneteket nagyon sok gondos és pontos előkészület előzi meg – avat be Keszég László, és hozzáteszi, ezeket a jeleneteket a legnehezebb megcsinálni.

A rendező azt is összefoglalta, mi történik pontosan a rendelkezőpróba során:

És egyszercsak feltűnik a színpadon Cyrano (Harsányi Attila), akinek ekkor már be van kötve a keze egy előző jelenetben történt esemény miatt (Látjátok? Nem lőjük le a poént). „Tessék, már be is kötötte, szép munka - dicséri a rendező, majd: - Attila... az szigetelőszalag?” (Cyrano keze valószínűleg nem szigetelőszalaggal lesz bekötve, de jár a pont a kreatív kellékhasználatért.)

A jegyzetfüzetemet fél oldalnyi ehhez hasonló elszólással töltöttem meg; rendkívül izgalmas volt látni, Keszég László hogyan rendez, hiszen ehhez még nem volt szerencsém, de ha tehetném (tehetem?) minden próbára beülnék. A bemutatóig pedig egy Keszég-Cyrano aranyköpés-kötetet is meg tudnék jelentetni.